Emlékezés egy ötvenéves jubileumra. Is.
Még 42 történet hátravan március 17-ig, azon a napon ünnepeljük Kincsem, a „Csodakanca” 150. születésnapját!
1877 májusában a pesti gyepen csak néhány napot kellett várni Kincsem újabb fellépésére, már is itt volt egy újabb rangos verseny, a 8-ára kiírt Hazafi-díj.
Érdekes adalék, hogy a magyar szaksajtó ezen a héten emlékezett meg egy jeles évfordulóról:
”A pesti lóversenyek 50 évi jubileumára. (1827—1877.)
…a mozgalom, mely éppen egy félszázad előtt: 1827. évi június hó 6-án, a történelmi emlékekben gazdag Rákosmezőre vonta azon keveseket, kik a lónemesítés közgazdászati fontosságát átértve, követték a nagy társadalmi reformátor Széchenyi István gróf buzdításait, - s életet adtak az eszmének, rendezve az első »lófuttatást« , mely mintegy alapkövét képezi telivér tenyésztésünk mai virágzásának. A hazai versenyügy félszázados pályájára visszatekintve, örömmel mondhatjuk, hogy az fokonként emelkedett. Honi tenyésztésű lovaink már évtized óta eredménynyel jelentek meg az európai pályákon s épen a múlt idényben — az 50-ik évfordulón — Kisbér és Kincsem győzelmei folytán európai hírre emelkedtek.”
Milyen jó ilyen híradásokat olvasni! E cikk írója is átélhetett hasonló „világra szóló” magyar sikereket, itt Overdose 15 évvel ezelőtti futásaira gondolok. De nézzünk csak egy nem kevésbé érdekes leírást Kincsem külleméről, testfelépítéséről és az 1877-es idénykezdetről!
„Kincsemről, mint minden jó kétévesről, úgy erről is a télen át mindenféle rossz hírek keringtek, melyeket azonban már Pozsonyban fényesen megczáfolt; miután ott is, Pesten is, mindkét versenyében nevetséges könnyűséggel verte meg ellenfeleit. Kincsem körülbelől 16 markos, hosszú erős kancza; — hirtelen rá nézve, nem igen tetszős; szennyes sárga színe és világos lábai vannak, azonfelül kissé magasabb hátul, mint elől. Roppant nyugodtsága következtében nem is mutatja, minő erő létezik benne; de ha részletezni kezdjük, minden lóismerő csak csodálhatja minden egyes részét; feje, nyaka jó, lapoczkái hosszak, roppant rézsút fekszönek; felső szárai roppant izmosak, térden alól rövidek, csüdjei jók, patái kitartók, roppant mély s jó domború oldalbordái vannak. Dereka hosszú és erős, hátulsó lábai kifogástalanak; és mi főleg gyönyörű benne: első lábainak könyökcsontjai egészen szabadon állnak el a mellkastól. Ezáltal lévén neki azon feltűnően szabad mozgása, mely miatt minden ló elvész mellette; — legsebesebb menésében úgy látszik, hogy csak csendesen megy, míg a többi erőlködik és iparkodik, de mentül jobban teszi, annyival hátrább marad. A Nemzeti díjban eleitől fogva menve, fél mértföld után már egyedül volt a versenyben, és keményen tartva, csak úgy canterezett a többi előtt. Kenterbe’ verte a többieket!"
A korabeli sajtóban így jelent meg a Hazafi-díj lefutásának rövid leírása a végén egy kis indoklással és latolgatással megtoldva:
Kedd, május 8-án.
Hazafi-díj, 500 arany. És pedig 300 állam, és 200 arany alapítványi és egyleti díj. (később 3000 frt-ot olvashatunk díjazásként)
Minden magyarországi 3é. kancza számára. Távolság 1600 méter.
Teher 52 kilogramm. Tét 20 arany, bánat 10 arany. A második ló a tét és bánatok felét nyeri.
Az 1871. január 7-én tartott választmányi ülés határozata szerint e díjra a csikó ezentúl mindig 1 éves korában nevezendő. Nevezési zárnap 1879-re 1877. augusztus 1. (1877-re bezárva 30 nevezéssel.)
Blaskovics Ernő ur 3é. sga. k. Kincsem a. Cambuscan a. Waternymph 52 kilg. Madden 1
Gr. Festetics Pál 3é. р. k. Bimbó 52 kgr. Grimshaw 2
Gr. Lónyai B. nev. br. Orczy E. 3é. sőt. р. k. Légyott 52 kgr. Smart 3
Blaskovics Ernő ur nev. Blaskovics Miklós ur 3é. р. k. Csalogány 52 kgr. Webber 0
Gr. Nádasdy Fer. n. Gen. Hope 3é. s. k. Marylass 52 kgr. Dunn 0
Id. Gr. Henckel Hugó 3é. p. k. Estrella 52 kgr. Busby 0
Kisbánat jelentetett 5 lóért, nagybánat 19 lóért.
Meglehetős lassú indulás után Mary Lass vezet egy darabig, a két Blaskovics-féle ló utolsó; 1/2 mértföldön összeszorul a mezőny Mary Lass lemarad Kincsem és Bimbó pedig feljön, a befordulónál elhagyták társaikat s innentől csak a kettő között állt a küzdelem, melyet Kincsem — Bimbó által jól megnyújtóztatva — mégis biztosan nyer 1 1/2 hoszszal. Légyott 3 hosszal hátrább 3ik.
Idő 1 p. 45 mdp. Érték 3000 frt. az elsőnek, 900 frt a 2-iknak.
Kincsem azért maradt eleinte hátul, mert Blaskovich-ék Csalogánynak akarták megszerezni a második helyet, így eleinte nem erőszakolták a gyors versenyt. Ezért várt Madden istállótársára a többi mögött, de amint érzékelte, hogy az nem jön, a befordulónál kissé elbocsájtotta Kincsemet. A sárga kanca rögtön elől termett, míg a többi mintha megállt volna; és épp úgy győzött, mint előtte való nap a Nemzetiben.
„Mind testalkatra nézve, úgy versenyképességre nincs nálunk hozzá (Kincsemhez) fogható ló, s azt hiszem, ha tudni akarjuk milyen jó, azt csak úgy érhetjük el, ha tulajdonosa reá szánja magát, s lovát Angol- vagy Francziaországba küldi, mert máshol nem találkozik ló, mely megnyújthatná.”
A csatolt kép az "Első pesti lófuttatást" ábrázolja, 1827. június 6.
Brenyó József, több (nem csak) lovas (pl. "A Kisbéri Ménes története", "Kincsem", "A bábolnai Arab ménes", "A magyar galoppsport története") kötet szerzőjének, szerkesztőjének a sorait közöljük a nagy napig, azaz március 17-ig, Kincsem születésének 150. évfordulójáig.
