Pest, Ritter-Díj
Érdekes információra bukkantam Kincsem egykori ellenfeléről, jövőbeni tenyész-partneréről Verneuil-ről, melyet most megosztok olvasóimmal. Ez a pár soros hír jól mutatja azt az előrelátó, tudatos építkezést, amelyet Cavaliero, Wenckheim és Kozma Ferenc végzett telivértenyésztésünk érdekében:
„Majdnem két hete már, hogy telivér tenyésztésünk Mekkájába, Kisbérre érkezett Verneuil, Mortemer és Regalia e nagy fia, melynek hivatása volna a 23-ik évét járó Buccaneert, és az utóbbi időben teljesen megvakult 18 éves Cambuscant idővel pótolni. Megérkezése napjától fogva lázas izgatottsággal vártuk az alkalmat, hogy telivér tenyésztésünk jövőjének e zálogát megszemlélhessük. Indokolta feszült kíváncsiságunkat e híres mén múltja. Ez a ló, mely már két és három éves korában gyakran jelentékeny versenyeket nyert, de különösen 4 éves korában, s hosszú távolságokra úgy Francziaország mint Anglia gyepein a legjobb lovakat u. m. a (angol) Derby-győztes Silviot, a Cäsarevies nyertes Hylariust, a kitűnő st. Cristophet, a híres Hamptont, a sok ideig győzhetlennek tartott Lady Golightlyt játszva megverte. Verneuil versenypályája után is megérdemli, hogy a jelenkor legelső telivér lovai közé soroltassék. Fokozta továbbá kíváncsiságunkat azon rendkívül magas ár, 7800 font sterling, melyet Kisbérnek (a Kisbéri Királyi Magyar Állami Ménes, -nevében a (1*) Kilences Bizottmány vásárolt - a szerk.) érte fizetnie kellett…”
Kincsem következő fellépésére Pesten, 1879. október 19-én, a Ritter-Díjban került sor, itt újra Busby alatt ment, ugyanis az angol szakemberek felfigyeltek berlini-frankfurti jó lovaglásaira, ezért Wainwrightot a késő őszi verseny-eseményekre Angliába hívták. A pesti versenyre a következő lovakat nevezték:
IV. verseny, Ritter-Díj. 255 db császári arany aláírások útján. 2800 méter. (7 nevezés.)
Tallós 65 ½ kg
Kincsem 65 kg
NilDesp. 62 ½ kg
Dagmar 58 ½ kg
Clarisse 51 ½ kg
Rifleman 51 ½ kg
Kedvesem 51 kg
Így tudósított a hazai sajtó Kincsem 53. versenyéről:
A »Ritter-Díj«, noha derék lovak voltak rá nevezve, semmi emóciót nem nyújthatott, mert mindannyian visszavonatván, Kincsem walkoverben verseny nélkül győzött. … Busby alatt körüljárta a pályát. Érték: 1575 frt. Bánat 6 lóért
Újabb érdekesség és egyben tucatnyi kérdést felvető rövidhír:
„Blaskovits Ernő úr idei trainingben levő 1èves csikainak következő neveket adott: A Waternymph kanczából Cambuscan után származott 1èves sga mén (Kincsem testvére) Szent-Márton nevet nyert.”
A névadás felháborított több újságírót, melyre rögvest frappáns választ kaptak:
„Több napi lap furcsálkodva említé meg, hogy »szentet még, tudtukra, ily megtiszteltetés nem ért.« Kérjük a tisztelt lapok újdondász urait, ne háborgassák Lonkai úr nyugalmát hiába, mert az elnevezés, mint látható, helynévtől van kölcsönözve s nem egy szenttől!”
Nos, Kincsem teljes testvére, a nagyreményű, szép sárga mén, Szent Márton bár kétéves korára már jól megtermett 16 markos méncsikóvá cseperedett, s rendkívül hasonlított nénjére, végül semmire sem vitte versenylóként! Hiába az azonos genetikai háttér, a természet egyszeri csodája megismételhetetlen maradt!
(1*) Tenyésztésünk szempontjából meghatározó, 1863-ban megalakul az Ötös Bizottmány. Hatása évtizedek múlva visszatekintve mérhető fel. Előzménye, hogy Ferenc József a magyar lótenyésztés javítására 250 ezer frtot adott, amely hamarosan 340 ezer frtra nőtt.
A kormány azzal a kéréssel fordult a Lovaregylethez, tegyen javaslatot a tőke felhasználására. Ritter Ferenc altábornagy kidolgozott egy tervezetet, mely szerint a kamatokból Angliából importáljanak kancákat, esetleg méneket és éves csikókat is. Az importokat árverésen magyar tenyésztők azzal a kikötéssel vásárolhatják meg, hogy nem adhatók el külföldre.
Az előterjesztés felső jóváhagyása után az alap kezelésével a Lovaregyeleten belül létrehozták az Ötös Bizottmányt. Első tagjai: gr. Hunyady József, gr. Károlyi György, br. Orczy Béla, gr. Pálffy Pál, br. Wenckheim Béla. A bizottmány előbb hetes, majd 1878-ban királyi rendeletre Kilences Bizottmány-nyá bővült, és így maradt egész fennállása alatt 1944-ig.
Az első bizottmányi import, 12 anyakanca és két évesncsikó Cavaliero közreműködésével jött be. Mindegyik elkelt, a 12.320 frt vételárral szemben az árverés 14.725 frtot eredményezett, gyarapítva a Bizottmány vagyonát, a vásárlásra rendelkezésre álló tőkét.
Ismét egy lépéssel közelebb a modern versenyüzem irányába. 1863-ban megkezdődött a kétévesek kipróbálása. Júniust korainak tartották, ezért a kétévesek kedvéért bevezették az őszi, októberi meetinget. „Távolság 500 öl (948 méter) a hosszú egyenes vonalon”.
A befutó a közeli Illatos árok miatt nem volt meghosszabbítható, a pálya szokatlan alakja miatt csak a nézőtérrel szemben a túlsó oldalon állt rendelkezésre egy viszonylag egyenes szakasz, a pályarajz szerint itt is volt egy szöglet. 500 öl volt a maximum. A kezdő fiatal lovakat nagyon helyesen nem akarták fordulós pályára küldeni.
Forrás: Hesp József, A Magyar Galoppsport Története c. könyve.
A csatolt fotón Kincsem trénerének, Robert Hesp-nek az ükunokája, Hesp József kiváló lósport szakíró, lovasszakember látható.
Kincsem története holnap, születésének 150. évfordulóján ér véget!
Brenyó József, több (nem csak) lovas (pl. "A Kisbéri Ménes története", "Kincsem", "A bábolnai Arab ménes", "A magyar galoppsport története") kötet szerzőjének, szerkesztőjének a sorait közöljük a nagy napig, azaz március 17-ig, Kincsem születésének 150. évfordulójáig.
