Irány Anglia!
1878. május 30.-án került sor Kincsem harmadik „kötelező házi feladatára" a bécsi Práterben, ekkor a Staatspreis erster Classéban állt az indító zászlaja alá.
Nézzük, hogyan számolt be a versenyről a honi sajtó!
III. Nap. Csütörtök, 1878. május 30. d.u. 2 1/2 óra
3.verseny, Első oszt. Állam-Díj. 5000 frt.
Futhatnak 3é. és id. belföldi mének és kanczák. Tét 200 frt, bánat 100 frt.
Táv: 3200 méter. 10 aláírás. (Kincsem 6 kiló külön terhet vitt – a szerk.)
Az első félmérföldön Rococo járt elől könnyű vágtatással, utána Kincsem, hátul Heródes. 800 méter megfutása után Kincsem gyorsítni kezdé iramát, mit a másik kettő még elfogadott, s így mentek mintegy 400 ölnyire a nyerponthoz, hol Heródes felment Kincsemhez, s ezzel együtt a vezető Rococohoz, együt fordulván be a nyerő oldalra. A távoszlop táján Heródes beadá a kulcsot, s Kincsein pedig öt hoszszal Rococot elhagyva haladt el a nyerpont előtt. Heródes ellen panasz emeltetvén hogy kevés terhet vitt, a 3-dik pénztől is elüttetett.
Érték: 5450 frt az elsőnek, 450 frt a 2-iknak. Bánat 7 lóért.
A bécsi versenyek után Blaskovichék vettek egy mély lélegzetet, és belevágtak a nagy kalandba.
De Ernest, nem lett volna Blaskovich, ha nem iktat be egy köztes állomást, hogy Kincsemnek az utat ne egyben kelljen megtennie és még versenyezhessenek is. Ezért Hesp a többi lovával együtt június 5-én Hoppegartenbe érkezett, majd később Altonával együtt Hannoverbe utaztak. Itt indultak Altonával június 23-án a Grosser Preisben, de sajnos Altona egy fejjel kikapott Vitustól.
A határtalan bizalom, amely Sztáray kancáját kísérte egy pillanat alatt elpárolgott, sőt a németek Altona vereségét rossz ómennek tekintették Kimcsemre nézve, mert azt gondolták, ha Altonát – aki Kincsem mellett is jól tartotta magát –, verte Vitus, akkor Kincsem is verhető lehet.
Evvel persze Sztáray Jánosék nem törődtek, Robert Hesp is csak arra koncentrált, hogy minden szükséges dolog, amely az angliai utazáshoz kell, rendelkezésre álljon. Így Kincsem és vezetőlova, Csalogány – amelyet Blaskovich Miklós jó testvér módjára a múlt év során Ernőnek átengedett – és természetesen a tarka macska, Hannoverből június 27-én, csütörtökön elindult Rotterdam kikötője felé, hogy átkeljenek a csatornán Angliába.
1887-ben Hoppegartenben készítette Emil Adam Kincsemről ezt a nagyszerű festményt, amelyet mindmáig a kanca leghitelesebb ábrázolásának tartunk.
Brenyó József, több (nem csak) lovas (pl. "A Kisbéri Ménes története", "Kincsem", "A bábolnai Arab ménes", "A magyar galoppsport története") kötet szerzőjének, szerkesztőjének a sorait közöljük a nagy napig, azaz március 17-ig, Kincsem születésének 150. évfordulójáig.
