A nimbusz töretlen marad!
Kincsem 1878 végére valódi sztárrá vált, persze ekkor még egyszerűen azt mondták rá: „A magyar telivértenyésztés szikrázó állócsillaga!" Mint látható, nem csak a képzőművészeket, hanem a zeneszerzőket is inspirálta.
„Kincsem-polka. A legújabb zenemű a győzhetlen kancza portraitjével és Maddennel hátán, a napokban jelent meg Táborszky és Partschnál. Szerzője Bock Károly. A zenemű csinos dallamú galopp-polka, mely az idei farsangon alkalmasint sok lábat fog mozgásba hozni. A mű Blaskovics Ernő úrnak van ajánlva.”
Kincsem ez évi utolsó versenyére is a pesti gyepen került sor, 1878. október 22-én, a 2400 méteres távra kiírt Kanca-Díj-ban. Az eddig zsinórban 41 versenyt nyert kanca az idény végére fáradtnak tűnt. Itt sem mertek-akartak riválisai kiállni, végül gróf Sztáray János 3 éves sárga kancája maradt állva ellene.
A versenyről így írt a korabeli sajtó:
… a kanczadíjban Altona mérkőzött vele össze. Kincsem kétségkívül megviseltnek látszott, habár idomárja azt állítja, hogy jóval kedvezőbb conditióban van, mint Baden-Badenben volt.
Kincsem helyből jó iramban az élre áll, mögötte egy hosszra Altona. Ötszáz méter után még gyorsabb lesz az iram. Altona jósága felől nincsen kétség, mely Kincsemet annyira szorította, hogy ez egy pillantásra esélyvesztettnek látszott, s mint egy versenytudósító elmésen megjegyezte:
Maddennek oly tevékenységet kellett kifejteni, hogy nagyon hasonlított a működésben levő szélmalomhoz, mindamellett is a kancza, daczára a korkülönbség és túltehernek fél hosszal győzött! Altona soha sem volt oly versenyképes állapotban, mint ezúttal.
Dacára a 18 font különbözetnek – a „Csodakanca” 9 kilóval többet vitt, mint Altona – és az igen erős versenynek, Kincsem szalma száraz maradt, mert ilyen kiváló kondícióban volt ennyi megerőltetés után is.
Nyereménye 2150 frt volt.
Összegezve: Kincsemet négyéves korában olyan nehéz feladatok elé állították, olyan erőfeszítéseknek és olyan viszontagságoknak lett kitéve, amelyeket még versenylónak soha nem kellett elviselnie! A rengeteg utazás, a változó éghajlati viszonyok ellenére a szinte halálra versenyeztetett kanca bámulatos szervezete egészséges maradt. Kincsem híre messze földre eljutott, nimbusza töretlen maradt!
Brenyó József, több (nem csak) lovas (pl. "A Kisbéri Ménes története", "Kincsem", "A bábolnai Arab ménes", "A magyar galoppsport története") kötet szerzőjének, szerkesztőjének a sorait közöljük a nagy napig, azaz március 17-ig, Kincsem születésének 150. évfordulójáig.
