Kincsem ötödik győzelme nehezebbnek ígérkezett a vártnál.

A futamra nemzetközi társaság gyűlt össze Frankfurtban. A magyarok közül Szapáry, Wenckheim Béla a király személye körüli miniszter, Kinsky Zdenko, míg az angolok közül Cambridge hercege, Colonel Fraser és Mr. Henry Chaplin érkezett meg a versenytérre.

A meeting fő kérdése az volt, hogy a közelmúltban angliai pályákon nagyszerűen szereplő és szintén Oppenheim úr tulajdonában lévő Regimentstochter Kincsem után vagy netán Kincsem előtt végez-e az 1876. augusztus 20-án megrendezett Louisa Rennenben.

Regimentstochter vézna, növekedésben visszamaradt külseje ellenére megnyerte a Prince of Wales's Stakest és Newmarketben holtversenyt futott az Exeter Stakesben.

A fentebb vázolt kérdés eldöntéséhez Kincsemnek csupán 100 vágtaugrásra volt szüksége, ezalatt olyan sebesen távolodott versenytársától, hogy a szegény Regimentstochternek egy életre elment a kedve a versengéstől, a későbbiekben formahanyatlása véglegessé vált.

Hát kérem, ezután mondja valaki, hogy a lovaknak nincs lelke!!!

Kincsem másfél kg többlet teherrel futott, de így is bőven 10 hosszal győzött, mindez a magyar kanca mérhetetlen fölényét mutatta.

A korabeli német szaksajtó jövőbe látó munkatársa pedig így írt Kincsemről:

"Sztáray büszke lehet Cambuscanjárja (érdekes módon Kincsem nagyszerű apját nevezi meg, vajon miért?)... bizonyára veretlenül fog távozni tőlünk. Mi kísérni fogjuk e csodálatos ló pályáját... éppen olyan figyelemmel, mintha Ő a miénk volna."

Itt szeretném megjegyezni, hogy Overdose sikerei kapcsán magam is átélhettem német, angol és osztrák szakemberek részéről azt az őszinte szeretetet és rajongást a magyar lovak iránt, amit más nációk részéről még nem tapasztaltam.

Brenyó József, több (nem csak) lovas (pl. "A Kisbéri Ménes története", "Kincsem", "A bábolnai Arab ménes", "A magyar galoppsport története") kötet szerzőjének, szerkesztőjének a sorait közöljük a nagy napig, azaz március 17-ig, Kincsem születésének 150. évfordulójáig.