Walk Alone
Kincsem következő útja Bécsbe vezetett és a Freudenauer Preis-ben várta ellenfeleit. Várta, várta, várta… mindhiába.
Elsőre – főként azoknak az olvasóknak, akik most ismerkednek a galoppsport világával – hihetetlennek tűnik, de van ilyen szituáció. A tulajdonosok a verseny előtt sorra visszaléptetik lovaikat, töröltetik a versenyből.
Nézzük, mi is az a „Walkover”! (látom walkover, walk over és W.O. formában is) A szó, könnyű, ellenfél nélküli győzelmet jelent az angol nyelvben.
A szabályok szerint egy ló akkor tekinthető a verseny győztesének, ha lovasával a célegyenesben a bírói páholy mellett ellovagol, áthalad a célon. Ezelőtt a lovas feljebb felüget a pályán, visszafordul, majd egyszerűen visszaüget és áthalad a célvonalon, így hivatalossá válik az eredmény.
Korábban, illetve rövidebb távokon a teljes pályán végigsétáltak, manapság csak körbevezetik és formálisan áthalad a célbíró előtt. A 18. század fenomén versenylova, Eclipse annyira dominált kortársaival szemben, hogy kilenc alkalommal sétáltatták körbe, az 1828-as Epsom Derby-győztes Cadland pedig legalább hat alkalommal ment Walk over-t.
Magyarországon utoljára „W.O. 1939. aug. 26-án volt, az Esterházy díjban Cabala ellen nem állt ki ellenfél. A versenyszabály értelmében a lovat kimázsált lovasával nyergében a célbírói páholy előtt körbevezették. A W.O. győztese a kiírt díj felét kapta.” 1*
Bécsből, Kincsem 25. versenyről így tudósított a korabeli sajtó:
„A vasárnapi és hétfői bécsi versenyek nem igen látogatottak voltak, mi így ősszel mintegy természetes, még oly világvárosban is, mint Bécs. Miután az uraságok nagy része még vidéki birtokain időz részint vadászattal, részint gazdaságával elfoglalva. A városi közönség is csak igen kevés volt, bár igen szép őszi nap kedvezett volna a kisétálóknak. Csak az activ sportmanek voltak meglehetősen képviselve. Az udvartól Rudolf koronaherceg ő Fensége, valamint Vilmos főherceg és Lajos bajor herceg voltak jelen. Pestről id. gr. Almásy Kálmán, gr. Esterházy Miklós, gr. Sztáray János, Blaskovics Ernő, Baltazzi Aristid, br. Wenckheim J. hadnagy, stb. rándultak fel."
Addig is, míg a versenyeket részletesen közülnök, álljon itt az eredmény röviden:
"1877. október 14. Freudenauer Preis, 2400 méter, 1650 Frt
A Freudenaui-Díjért Kincsem csak maga járt körül, már nem mer ellene senki fellépni. Ez volt Kincsem 25-dik győzedelme.”
Erre az esetre mondhatnánk, van amikor a siker az ember ölébe hullik!
És, hogy a már számtalanszor idecitált Henckel Hugo-ról is mondjak valamit:
„E versenyek alatt volt a vitabíróság első működése. Gr. Sztáray fellebbezése került szőnyegre a lembergi császárdíj ügyében (Miczi contra Talisman), s a kérdés az előbbi javára döntetett el. Ennek következtében gr. Henckelnek alkalmasint vissza kell fizetni a 3000 frtot, vagy talán megosztoznak rajta.” Miczi szintén Blaskovich ló, Kincsem istállótársa.
Szegény Henckel gróf, amióta Kincsemet kergeti, azóta őt a balszerencse üldözi…
1* Felhasznált irodalom: Hesp József, Galopp Versenytechnikai Lexikon
Csatolok egy impozáns képet, a szerencsétlen sorsú Habsburg Rudolf, trónörökösről. Tadeusz Ajdukiewicz, a lengyel historikus festészet egyik legnagyobb alakjának munkája.
Brenyó József, több (nem csak) lovas (pl. "A Kisbéri Ménes története", "Kincsem", "A bábolnai Arab ménes", "A magyar galoppsport története") kötet szerzőjének, szerkesztőjének a sorait közöljük a nagy napig, azaz március 17-ig, Kincsem születésének 150. évfordulójáig.
