A „Csodakanca” új becenevet kap.

A bécsi galoppversenyek előtt egy kis összegzés jelent meg a szaksajtóban, érdemes szemezgetni belőle:

„A magyar-osztrák birodalmi versenypályákon, ez évi április 7-kétől május 19-ig öszszesen 122 ló indult, nyertes lett ezekből 32.

Legtöbbször indult Prince Gregoire (8-szor) s nyertes lett 5 futamban. Kincsem indult 6-szor s mindig első volt. Sabinus indult 6-szor, s háromszor nyert. Wild Rower, Erzsi és Queen Bess indultak 5-ször, s mindegyik kétszer nyert. Humming Bee, Gondolat és Ocarina is 5-ször indultak, de csak az utóbbi nyert közülük egyszer. Altona, Rudi, Táborit és Oroszvár 4-szer indulva kétszer nyertek.

Tallós és Berlick mindhárom futamukban győztesek. Kenne Dich, Critérium, Blankenese, Comfortabel, Salvioni 3 futamukban egyszer nyertek. Fanny Lear, Frolic, The Monk, Mérges kétszer indultak s mind a kétszer nyertek, stb. stb. A nyeretlen lovak száma 90.”

Ezek után nem csoda, hogy a tribün nézőközönsége új becenevet talált Kincsem számára (a cikk végén elárulom, hogy mit), és mindenhol elragadtatással beszéltek róla.

Kincsem a múlt ősztől erősen fejlődve, impozáns ló lett, így már tavasszal megszületett Blaskovich Ernő szakmai körében az az elhatározás, hogy ez év nyarán mind Angliát, mind Franciaországot is felkeresik, és erre az expedíció vezetője, a nagyszerű angliai kapcsolatokkal rendelkező Francis Cavaliero, - ekkor már az Osztrák Jockey Club titkára -, a két legjobb nyári versenyt, a Cupot Goodwoodban és a Grand Prix-t Deauville-ben választotta számára.

A szerény tulajdonost, aki teljesen beérte kancája itthoni és német sikereivel, és nem volt kedve felvenni a küzdelmet a nagy ismeretlenekkel, csak nehezen lehetett rávenni a kirándulásra. Festetics Tasziló grófé az érdem, hogy ez a nemzetközi körút végül megvalósulhatott.

Kincsem bárkivel is találkozott itthon a Monarchiában illetve Németországban, minden versenytárs kidőlt mellőle, és még papíron sem létezett olyan kombináció, amely győzelmét kétségessé tehette volna. Festetics, aki ez idő tájt sokat élt kint Angliában, és ott is futtatott, nem hagyta békén, egyre unszolta, és biztatta „Nesztit”, hogy túl a csatornán sincs olyan kiváló ló, mint Kincsem. Ez volt különben az odaát sűrűn megforduló Henckel-trénernek, James Waugh-nak is a véleménye, nem féltette Kincsemet sem Silviótól, a múlt évi Derby nyerőjétől, annál kevésbé az ideitől, Seftontól.

A turné előtt azonban volt még a sárga kancának három kötelező „házi feladata” a bécsi út túlsó oldalán.

Ezek közül az elsőre 1878. május 26-án Bécsben, a Staatspreis zweiter Classe-ban került sor. Három ellenfele Erzsi, Rococo és Cheops voltak. Az „igazolatlan” hiányzó Henckel Hugo általam ismeretlen okból nem képviseltette magát 2800 méteres távon.

A verseny lefolyásáról így tudósítottak a korabeli lapok:

„Cambuscan lánya Erzsit és Rococót hagyta maga előtt menni, az utolsó kétszáz ölig, itt Madden elengedte Kincsemet és játszva ment át Erzsi előtt egy hosszal a célon, Rococo harmadik, Cheops utolsó lett.

Miután a Staatspreis zweiter Classe-t (Államdíjat) Kincsem a 6 kg-os külön teher ellenére könnyedén beseperte, a tribün nézőközönsége új becenevet talált a számára, és mint „nyerő-gép” beszéltek róla elragadtatással.

"Nyerő-gép. Ez a legújabb turf neve!"

Adta közre a hazai sajtó!

Felhasznált irodalom: Dr. Hecker Walter: Híres versenylovaink - Kisbér - Kincsem - Imperiál - Overdose

https://www.erdelyiszalon.hu/product-page/kincsem

Brenyó József, több (nem csak) lovas (pl. "A Kisbéri Ménes története", "Kincsem", "A bábolnai Arab ménes", "A magyar galoppsport története") kötet szerzőjének, szerkesztőjének a sorait közöljük a nagy napig, azaz március 17-ig, Kincsem születésének 150. évfordulójáig.