Újra itthon
Kincsem baden-badeni futásaival párhuzamosan született egy másik ragyogó eredmény, melynek gróf Festetics Tasziló tulajdonos örülhetett a legjobban. Ugyanis a 6000 méteres, 10 ezer márkával díjazott Badeni nagy akadályversenyt szintén magyar ló nyerte, a nagyszerű Brigand, (*1) aki annak a Kisbérnek a féltestvére volt, amely az Angol Derby és a Grand Prix de’ Paris nyerője 1876-ban.
Újra leírom, az egyik az „olimpia, a másik a világbajnokság” a galoppversenyek világában. Eddig csupán 6 ló tudta mindkét versenyt megnyerni!
Versenyló tenyésztésünk nagyszerűségét egyre többen ismerték el, és fel. Erről ez a korabeli cikk így tudósít Párizsból:
…Kapjuk Parisból azt a távirati tudósítást, hogy Magyarország a párisi lókiállításon kiállított ménesbeli lovaiért a nagy aranyérmet, a »Lótenyésztés emelésére alakult társaság« pedig az ezüstérmet nyerte el. S, hogy mi leszünk az egyedüli ország, mely a nagy érmet elnyerje, még álmodni sem mertünk. Tudósítónk táviratában azt is fölemlíti, hogy Kincsem és Brigand baden-badeni győzelméről Párisban a legnagyobb elismeréssel beszélnek. Meghiszszük azt.
Meg is érdemlik. Nem is terem ám minden bokorban olyan kincs, mint Cambuscan és Warternymph e derék leánya, beszélhetnek hát róla eleget. Kincsem győzelmei, a ménesek lovaiért nyert nagy aranyérem, Magyarország lótenyésztési hírnevét meg fogják örökíteni.
A baden-badeni idegtépő győzelem után huszonhat nappal, szeptember 29-én Sopronban, mint szuper-favorit 69 kiló teherrel (!), negyvenedik versenyére készült Kincsem Maddennel.
Nem csoda hát, hogy senki sem akart kiállni ellene, ezért végül csak a szintén gödi 4 éves sárga mén, Lőrincz indult a 3200-méteres Állami Díj 1700 forintjáért. Ezért a szerény összegért senki sem akarta tönkreveretni magát és felesleges „strapácz”-nak kitenni lovat és lovast egyaránt.
Így írt a sajtó a versenyről:
Visszavonatott: Bolygó, Erbprinz, Pfeil, Thalma, Jolánta, Prince Giles I., Old England és Wild Rower.
A lefolyt sopronyi és bécsi őszi versenyeknek szép idő kedvezett, mindamellett is nagy a panasz, hogy nem voltak eléggé látogatottak. Nem csoda, a kedvezőtlen politikai és háborús idők nagyobb izgalmat okoznak most a nagy közönségben, mint a gyep hevélyei.
A 3éves és idősb lovak tehetségei közt nem mutatkozott semmi lényeges eltérés. Kincsem még mindig legyőzetlen, habár kissé színtelen volt Sopronyban, mindamellett is tanácsosbnak tartotta Lörincz a 2-dik pénzzel megelégedni, mint hiába fárasztani magát vele, s így megegyezés szerint, mint első és 2-dik mentek el a czélpont előtt.
Így Kincsem végül hosszakkal végzett Lőrincz előtt. A szaksajtó tömören azt írta: „Compromise”
(*1) 1878 őszén a Pardubicei nagy akadályverseny handicap-ot (4000 frt díj s mintegy 6000 méter távolság), a monarchia e legnagyobb díját egyenetlen talajon, az öreg Brigand nyerte 84 kilogr. alatt. 2-dik Queen Bess (73 k.), 3-dik Táborit 67 1/2 kil. alatt. Csodálatos az a biztosság e's kitartás melylyel Festetics Tasziló e lova még menni tud, s mellette 20—30 fonttal több teher alatt, mint vetélytársai.
Brenyó József, több (nem csak) lovas (pl. "A Kisbéri Ménes története", "Kincsem", "A bábolnai Arab ménes", "A magyar galoppsport története") kötet szerzőjének, szerkesztőjének a sorait közöljük a nagy napig, azaz március 17-ig, Kincsem születésének 150. évfordulójáig.
